2012.10.13. 15:22
Második napunk
Sosem volt vizslám. Meg ugye mint egy korábbi bejegyzésben kifejtettem, nem különösebben kedvelem a hosszúorrúakat, mindig is turcsit akartam. Izgalmas az élet egy ilyen vizsivel :) Tök fura dologkra képes, pl. állva meg tudja vakarni a hátsó lábával a fülét.
Az fontos dologra jöttem rá: vizslát nem lehet lefényképezni. Csak ha nincs ébren. Ébren csak videózni lehet. Úgyhogy képekkel minden próbálkozásom ellenére nem állunk jól. Ilyen képeket lehet róla csinálni:
A másik: nem tudom, hogy ez általános-e, de Sámson olyan, mintha a vérében lenne az engedelmes munka, valami brutál kóddal bekódolva. A második napunkon az irodába menet már a szemkontaktusos lábnál követésre mentek a klikkek. Döbbenetes élmény sétálni a körúton laza pórázon szemkontaktusban egy vizslával és hallani, ahogy az emberek mondják, hogy nahát, nézd milyen okod kutya. És eközben tudni, hogy ez a nahát kutya tegnapelőtt még láncon ébredt. Elkezdtük bepontosítgatni az üléseket, hogy ne akárhol, hanem láb mellett legyenek. Igazából baromira tetszik neki ez a klikker dolog azt hiszem.
Aztán az irodában volt némi rosszalkodás is, konkrétan lelopott az asztalról egy gyros tálat, és kiette belőle a marhahúst :) A többi nem kellett. Szegény programozónk éhen maradt. Sajnos tettem nem értem, hogy megbüntethessem, de azért utána nem is nagyon barátkoztunk, elzavartam magam mellől. Na meg feltettük a Dogshame Facebook oldalra is:
Hiába tudom az eszemmel, mégis mindig lenyűgöz és meghat, mikor rájövök, hogy a sérült kutya lelket semmi sem gyógyítja jobban az egészséges kutyaléleknél.
Sámson ürítési szokásai meglehetősen aggasztottak, merthogy nem volt szokása üríteni. Az első 24 órában egyetlen pisit sikerült csak kicsikarni belőle. Egy pár másodperc kontaktusba került egy tacsival, majd hirtelen leguggolt, elengedte, lesunyt füllel várta, hogy vége legyen. Persze hatalmas marék husi és nagy öröm volt az jutalma, de aztán megint jó ideig semmi.
Aztán másnap reggel találkoztunk Lilivel, aki egy pillanat alatt oldotta fel, és hatalmasat játszottak, na és nekem is megvolt a reggeli futásom a flexivel mögöttük. Azt hiszem ennél csak egy nehezebb eset volt, mikor a népszigetes terepfoglalkozáson egy jack russelt flexiztem :) Mindenesetre a nagy móka után nem csak egy pisi, hanem egy kaki is sikerült, ennek nagyon örültem.
Érdekes módon vizslauraságnak azonnal a magasban a farka, ha kutyák közé kerül. Tegnap este a Szent István parki futtatóban engedtem el először. Édespofa amúgy, azt is simán megértette, hogy előbb le kell ülni, aztán lecsatolom a pórázt, de még mindig ott kell ülni és csak aztán lehet megbolondulni.
Találkoztunk egy 8 hónapos németjuhásszal, igazi közveszélyes birkózás lett belőle, aztán egy 5 hónapos boxer is beszállt a buliba. Találkoztunk retrieverekkel, meg mindenféle kutyákkal is. Kutyák között teljesen rendben van, és rögtön be is teszteltem, hogy hiányzom-e a buliból és elbújtam egy fa mögé. Kb 3 perc után vágtatva érkezett a vizslagyerek :) Kifelé menet egy labi keverék féle fekete kutyussal és egy vizsivel rohangált, na ott ki is ugrott a szög a zsákból! A vizsla, aki tegnap még apró kis pixelnek mutatta magát, egyszer csak a labira tette hátsó lábát. Nem vártam meg, hogy arra készül-e amire gyanakszom, inkább rászóltam. De aztán másodszorra a vizslára próbált mászni, nem volt kérdés, ez bizony hágna. Bízom benne, hogy egyszer, s mindenkorra megbeszéltük, hogy ilyet nem szabad csinálni.
Hazafelé a villamoson annyira fáradt volt, hogy bármennyire is fél ott a sok embertől és fura zajoktól összegömbölyödve lepihent.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bonobonohu · http://bono.hu 2012.10.14. 09:17:07
á, ne légy naív! :-)
